Cig�ny tarot: (wiki)

A j�sk�rty�k cig�nys�ggal kapcsolatba hozott t�pusai. Sz�kebb �rtelemben a szakirodalom �ltal az "illusztr�lt j�sk�rtya feliratokkal" kifejez�ssel megnevezett k�tyafajta, t�gabb �rtelemben ide tartoznak m�s, cig�nys�ghoz k�thet� j�sk�rty�k is. Az "orosz cig�ny j�sk�rtya" egy speci�lis j�seszk�z, mely gyakorlatilag nem tartozik a megszokott m�don a k�rty�k csal�dj�ba.

A k�rtya �shaz�ja India, ahol a k�tyalapok vall�si szertart�sok eszk�zek�nt j�vend�mond�sra szolg�ltak. A k�rty�kat mint j�t�keszk�zt ott csak az 1500-as �vekt�l kezdt�k haszn�lni. Egyes felt�telez�sek szerint a cig�nys�gnak szerepe volt a k�rtya eur�pai elterjeszt�s�ben, ez azonban jelen ismereteink szerint se nem kell� k�ppen bizony�that�, se nem c�folhat�.

A k�rtya Eur�p�ban els�sorban mint j�t�keszk�z jelent meg a XIV. sz�zadban �s terjedt el a XV. sz�zad m�sodik fel�ben. Az els� - ma ismert - k�rtyaj�sk�nyv csak 1507-b�l sz�rmazik. Az eredeti tarokk k�rty�b�l kialakulnak a ma is ismert n�met �s francia sz�njelz�s j�t�kk�rty�k, melyeket ekkor m�r j�t�kra �s j�sl�sra egyar�nt haszn�ltak.

A kifejezetten j�sl�s c�lj�ra alkotott k�rty�k az 1600-as �vekben jelennek meg el�sz�r, ezek k�rtyaj�t�k c�lj�ra m�r nem alklamassak. Egyik t�pusuk a tarokk k�rtya divinat�rikus v�ltozata (amit a magyar nyelvben megk�l�nb�ztet�sk�ppen a tarot sz� jel�l), m�sik f� t�pusuk az �gynevezett "illusztr�lt j�sk�rty�k feliratokkal", melyet a k�znyelv - nem csak a magyar, hanem m�s nyelvekben is - cig�nyk�rty�nak nevez.

A cig�nyk�rtya:

A k�znyelv �ltal cig�nyk�rty�nak nevezett k�rty�t a szakirodalom az "illusztr�lt j�sk�rtya feliratokkal" n�vvel illeti. 36 vagy 32 lapos j�sk�rtya, mely egy szem�lyt, esem�nyt vagy valamilyen alleg�rikus figur�t �br�zol. A k�rtya alj�n az �bra elnevez�se olvashat� �ltal�ban t�bb (4-6) nyelven. A ma is haszn�latban l�v� form�k el�sz�r a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben jelentek meg, egy�b v�ltozatokat azonban l�nyegesen kor�bbr�l is ismer�nk.

A 36 lapos csomag lapjai �s jelent�s�k

• AJ�ND�K: �r�mteli fordulat.
• �LLAND�S�G: Stabilit�s, v�ltozatlans�g. „Isten szeme”, ami t�rt�nik, fels�bb akarat szerint van.
• BETEGS�G: Testi vagy lelki betegs�g. Rossz lelki�llapot, akad�lyozotts�g.
• B�R�: Hivatalos szem�ly, komoly d�nt�s.
• BOSSZ�S�G: Kellemetlens�g, ingerl�kenys�g.
• ELLENS�G: Rosszakar�, vet�lyt�rs, intrikus szem�ly. Saj�t �rnyoldalunk.
• F�LT�KENYS�G: F�lt�kenys�g, f�lt�s, f�lelem.
• GONDOLAT: Sz�ke f�rfi vagy szellemi tev�kenys�g, tervezget�s.
• GYERMEK: A k�rdez� gyermekei vagy sz�besz�d, pletyka.
• HAL�L: kedvez�tlen, de nem felt�tlen�l tragikus sorsfordulat.
• HAMISS�G: Becsap�s vesz�lye, valami meghi�sulhat.
• H�Z: Otthon, haza, sz�l�i h�z.
• H�ZASS�G: Saj�t csal�d, h�zass�g, esetleg �zleti sz�vets�g.
• H�S�G: �szintes�g kitart�s.
• KATONATISZT: S�t�t haj� f�rfi. Munkahelyi k�telezetts�gek.
• KEV�S P�NZ: Kisebb �sszeg, fill�res gondok.
• L�TOGAT�S: Vend�g. Bizonytalans�g, esetlegess�g.
• LELK�SZ: M�ly lelki �let. Tiszta sz�nd�kok. Seg�t�.
• LEV�L: Lev�l, megh�v�, hivatalos irat.
• �RVENDEZ�S: �r�m�nnep, csal�di esem�ny, optimizmus.
• �ZVEGYASSZONY: Id�sebb h�lgy, sokszor a k�rdez� �desanyja.
• �ZVEGY F�RFI: Id�sebb �r, sokszor az �desapa.
• P�NZ: Nagyobb �sszeg.
• REM�NY: Rem�nys�g. Hossz� idej� megval�sul�s.
• SZERELEM: Szerelem, szeretet, �r�m.
• SZERELMES N�: „Sz�v kir�lyn�”. A k�rdez�t jelenti, ha a k�rdez� n�. Ha f�rfi a k�rdez�, akkor a jelenlegi vagy j�vend� p�rj�t jelenti.
• SZERENCSE: J� szerencse, kedvez� fordulat.
• SZERENCS�TLENS�G: Sikertelens�g, kellemetlens�g, balszerencse.
• SZERET�: „Sz�v kir�ly”. A k�rdez�t jelenti, ha a k�rdez� f�rfi. Ha n� a k�rdez�, akkor a jelenlegi vagy j�vend�beli p�rja.
• SZOMOR�S�G: Sz�ke n�, vagy rosszkedv, szomor�s�g, lehangolts�g.
• TOLVAJ: Valaki meg akar k�ros�tani, anyagi vagy lelki �rtelemben.
• UTAZ�S: Az esem�nyek gyors bek�vetkez�se. Utaz�s.
• �ZENET: Egy esem�ny nagyon gyors bek�vetkez�se. H�r, �zenet.
• V�GY: S�t�t haj� n�. V�gyakoz�s, s�v�rg�s.
• V�RATLAN �R�M: Hirtelen szerencse, ne v�rt anyagi javak.
• VESZTES�G: A k�rdez� vesztesnek �rzi mag�t. K�r, anyagi vesztes�g.

Kirak�si modellek:

Ah�ny j�sn�, szinte annyi kirak�si m�d l�tezik. Az egyik legegyszer�bb: a csomagot h�romfel� kell emeltetni. El�sz�r a h�rom legals� lapot �rtelmezz�k, mint legfontosabbakat, ami a k�rdez� sz�v�ben van. Ezut�n a h�rom csomag lapjait k�l�n-k�l�n �rtelmezz�k. Az els� csomag a m�lt, m�sodik a jelen, harmadik a j�v�t illet�en b�r jelent�ssel.

Egy m�sik modellben, a "romani m�dszerben" 21 lapot h�zatunk, melyet 7-�vel, 3 sorba rendez�nk. A f�ls� sorban a m�lt, a k�z�ps�ben a jelen, az als�ban a j�v� mutatkozik meg. Ezut�n oszlopok szerint is �rtelmezz�k a lapokat. Az 1. (bal oldali) oszlop h�rom lapja jelenti a k�rdez� szem�ly�t. A 2. oszlop utal a k�rnyezetre, a 3. oszlop a k�rdez� v�gyaira, f�lelmeire. A k�z�ps�, 4. oszlop jelenti azt amire a k�rdez� sz�m�t, �s az 5. oszlop amire nem sz�m�t. A 6. a k�zelebbi, a 7. pedig a t�volabbi j�v�re utal.

Tarot k�rtya:

„A tarot a term�szet er�inek k�pi �br�zol�sa, ahogyan azt az �si miszt�riumok mutatj�k.” – Aleister Crowley �gy jellemezte ezt az id�k hom�ly�ban elvesz� m�lt� szimb�lumrendszert. Direkt nem a j�srendszer sz�t haszn�lom, hiszen a tarot k�rtya t�bb ann�l. K�t r�sze, a Nagy Ark�num, mely �n�ll�an is haszn�lhat� �s 21+1, vagyis 22 lapb�l �ll, valamint a Kis Ark�num, mely n�gy k�l�nb�z� szimb�lum csoportra oszthat� �s �rnyalja, meger�s�ti a Nagy Ark�num megfigyel�seit.

Szimb�lumok
A tarot szimb�lumvil�g�t megtal�ljuk m�s jelk�prendszerekben, vall�si, �s kultikus hagyom�nyokban. A jelk�pek pedig id�tlenek, mert ugyanabb�l az emberi tudattal egyid�s univerz�lis vil�gb�l fakadnak, ahonnan az emberis�g l�nyege. �ppen ez�rt haszn�lhat�ak az egyszer� sorsvet�st�l a soralak�t�sig sz�mtalan dologra. A hozz� nem �rt� sz�m�ra a k�rtyalapok mindegyike m�t�rgy, alkot�s, �n�ll� k�pi eg�sz. Aki azonban elkezd a lapok jelent�s�vel foglalkozni, nyilv�nval�v� v�lik sz�m�ra, hogy a rejtett jelent�sek mennyi mindent megmutatnak.

A k�rty�k mutathatnak egy l�pcs�fokot egy fejl�d�si sk�l�n, el�revet�thetnek bizonyos energi�kat, lehetnek a medit�ci� �s a m�gia eszk�zei, de lehetnek puszt�n csak k�pek is. A klasszikus j�sl�si rendszerek egyre elavultabb� v�lnak, �s az �tj�t keres� ember ker�l a k�z�ppontba. Ezeken a lapokon � maga �ll a k�z�ppontban, vele t�rt�nnek az esem�nyek. A tarot egy �j fejl�d�si ir�ny megnyit�s�ra k�pes.

A tarot rejtett jelk�prendszer�ben megtal�ljuk ugyan�gy a geometriai �br�kat, mint ahogy a sz�neket, �rnyalatokat, klasszikus form�kat, bet�ket, sz�mokat, bolyg�kat, csillagk�peket, hangokat �s az Univerzumot alkot� �lland�dolgok mindegyik�t. �ppen ez�rt alkalmasak a Tarot �s a hozz� hasonl� jelk�prendszerek arra, hogy ir�nyt mutassanak, hogy a k�rty�val b�n� ember rezg�sein kereszt�l vele azonos rezg�s� �zenetet hozzanak felsz�nre.

Az Ark�num – jelleg
A tarot nem csup�n egy �zenet, nem csak felelt a k�rd�sre, hanem a mik�ntj�t is megmutatja, ahogyan a k�rd�st megoldhatjuk. A betegs�get felvetve nem csup�n diagn�zist kapunk, hanem a gy�gym�dot is, ha �rtj�k, ki tudjuk olvasni a k�rtyalapb�l annak jelent�s�t. N�ha elegend� egy k�rtyalap, hogy minden vil�goss� v�ljon sz�munkra, m�g m�skor elb�jik, elrejt�zik el�l�nk, hogy elker�lhetetlen sorsunkat bev�ltsuk.

A Tarot m�gusai
Nem szabad elfeledkezn�nk azokr�l sem, akik itt �ltek, vagy itt �lnek k�z�tt�nk �s val�di beavatottk�nt ismerik a Tarot k�rtyalapjait �s rajtuk kereszt�l k�zvet�tik sz�munkra a tud�st. Hamvas B�la C.G. Jung, Szepes M�ria, Kazanl�r �min Emil – aki a perzsa gy�kerek felkutat�s�val saj�t sorozatot is festett �s az iszl�m misztika, valamint a Kabbala hagyom�nyait felhaszn�lva �rtelmezi a lapokat - de ne feledj�l Eliphas L�vi tanait sem.

A Tarot nem csup�n tan�csk�r� eszk�z, hanem egy magasabb rend�, a beavat�s elnyer�s�re alkalmas rendszer. Tanulm�nyoz�sa hozz�seg�ti a keres�t ahhoz, hogy megtal�lja azt, amit keres.

Ahogy a Szufi b�lcsek tan�tj�k: „Az igazs�g keres�se csak az els� l�p�s az igazs�g megtal�l�s�nak m�v�ben. A keres�st az a felismer�s k�veti, hogy az Igazs�g ugyancsak keresi a keres�t”